Kongenitális Csatlakozás

Jill Martin Rische

1997 végén, Darlene Martin kért bennünket, hogy vizsgálja meg az állításokat, hogy a Hank Hanegraaff ellen indították volna el a figyelmét, hogy a közeli barátok és sok más érintett keresztények. Azt követően, hogy intenzív kétéves vizsgálatot a helyzetet CRI, mi most képes, hogy nyilvánosan foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

1994-ben, mintegy harminc alkalmazottja CRI alkotta csoport CRI Accountability, hogy megpróbálja tartani Hank Hanegraaff számol be intézkedéseket. Nem volt hajlandó találkozni velük egyénileg vagy csoportosan. Ehelyett, Hank Hanegraaff ügyvédje Sealy Yates, levelet küldött a csoport tagjai, amely részben olvasható:

"Az ilyen nyilatkozatok már hosszú ideje, hogy útján az Ön levele és a kiosztott anyagok készítéséhez. . . állnak becsületsértő kaliforniai törvények szerint. Te is felelősségre lehessen vonni a tényleges károkat okozott a tetteid. Ezen kívül akkor is tehető felelőssé a büntető jellegű kártérítést, ha a magatartás rosszindulatú. Rosszindulat lehet megállapítani annak igazolását, hogy szándékosan járt el, nem találták nyomát, hogy a nyilatkozatokat valóban igaz. . . .

Ha valaki megtanul minden jövőbeni becsületsértő magatartást az Ön részéről tekintetében Hank Hanegraaff vagy CRI, azt nem lesz választása, mint [a] tanácsot az ügyfeleimnek, hogy megteszi a megfelelő jogi lépéseket. "Sealy-Yates (kelt levele május 24, 1994)

Robert Bowman, tagja a csoport CRI elszámoltathatóság, Sealy Yates válaszolt: "A lélek, amelyben mi mint csoport közeledett az [CRI] Ellátás mint keresztény testvérek, akik őszintén érintett integritásának minisztérium tartunk kedves-figyelmen kívül hagyja. Ami még rosszabb, az Ön levele vagyunk maligned és fenyegetett. Mi hatásos vádolják egymást "hazugság" és a "mese", majd "gondatlanságból" és a "hanyagul" terjedésének "pletykákat és vádakat, mint az igazság." Ön szerint mi vádak alapján kimutatható, hogy azokat a "tényleges rosszindulat. És te azzal fenyeget, perel minket (mindannyiunk?) Azt sugallva, hogy nem tudjuk, hogy mi a panaszok nyilvánosságra, kivéve, ha készek vagyunk "tölteni a következő három-öt év pereskedés és a kockázat az ítélet ellen [us], amely nem lenne dischargeable csőd. . . . "

Úgy gondolom, megpróbál megfélemlíteni bennünket csendet fenyegető perek miatt az ügyfelek nem tud válaszolni a díjakat. . . Ha Mr. Hanegraaff ártatlan a mi legsúlyosabb díjak, feltárja az információt, amely cáfolja azokat. Én egy ésszerű ember. Mutasd meg, hogy tévedek, és én tesz visszahúzó. Mutasd meg, hogy a díjakat a csoport CRI elszámoltathatóság rossz, és nem fogom csak elhagyni a csoport, meg fogom venni Mr. Hanegraaff oldalán ellene. "-Robert Bowman (kelt levele július 11, 1994)

Beszélgetés után sok jó hírű keresztény vezetők (akik soha nem voltak CRI alkalmazottak) kapcsolatos személyes tapasztalataikat Hank Hanegraaff és felülvizsgálja a megerősített írásbeli nyilatkozatok által benyújtott, a Csoport a CRI elszámoltathatóság, úgy döntöttünk, hogy contact-személyesen a lehető legtöbb ember annak érdekében, hogy megkapjuk az az igazság. Ha Hank ártatlan volt, azt akarta tenni, hogy nagyon világos mindenki számára. Ha már komolyan veszélyezteti a bizonyítékok, úgy éreztük kötelezettséget, mivel a család Walter Martin, hogy ezt mondta. Fontos megjegyezni, hogy itt a csoport CRI Accountability nem indított kapcsolatba velünk. Voltunk hozzájuk utalt számos nagy tekintélyű keresztény vezetők, akiknek aggodalommal tölti el az CRI arra késztette őket, hogy hívjon minket és megvitatják a helyzetet.

A következő komoly kérdéseket Hank a következők:

Állítólagos plágium mind Hank Memory Dynamics és személyes tanúja Képzési programok

Állítólagos személyes kegyetlenséggel szemben alkalmazott, azaz kiabált és káromkodott rájuk, amíg dolgoztam CRI

Állítólagos használatával ocsmány nyelv és durva megjegyzések

Állítólagos hatalommal való visszaélés: fenyegetések és megfélemlítés, ha kétségbe

Állítólagos jogellenes megszüntetése CRI alkalmazottak, akik nem kérdésfeltevés

Állítólagos használatával CRI források további értékesítési aki "haszonszerzés céljából" Memory Dynamics üzleti és személyes Witness Képzés

"Senki nem beszél a kis birka az állományban, akik jogtalanul bántak velük, csak az önző és sértő pásztor lesz hallható. (Ezékiel 34) "

Újra, hiszen ezek a vádak. Számos korábbi munkavállalóira is kifejtette, hogy "A munka a CRI szerint Hank Hanegraaff volt, mint, hogy részt vennének a kultusz. Soha nem várható, hogy találkozás annyira tartanak a "keresztény" szervezet. "

Darlene Martin volt erős támogatója Hank, amíg CRI Elnökségi ülés 1996-ban. Ezen az ülésen, Hank viselkedett iránta oly módon, hogy a legjobban nevezhető támadó. Ez egy furcsa, bántó találkozás, és miután találkozott, Darlene kezdett aggódni, hogy lehet némi igazság, hogy a fenti állításokat. A lány megdöbbent ez a negatív "oldalán" Hank, és nem jut eszembe semmi csinált megbántani vele, vagy miért nem közeledett hozzá magántulajdonban helyett kínos neki ilyen nyilvános módon.

Még akkor is, ha ez a konfrontáció, Darlene nehezen elhinni az állítások ellen, Hank. Az elkövetkező két évre, az érintett kérelmére, mi történt több száz telefonhívást és folytatott interjúk olyan emberekkel, akik szorosan együttműködött Hank. Azt reméltük, hogy a legjobb, de végül egy nagyon negatív portréja Hank Hanegraaff-a mi mély csalódás és rémületet. Voltunk megdöbbent és rémült, amikor rájöttünk, milyen mértékben a problémákat CRI.

A bizonyítékok Úgy tűnt, hogy döntő többségében Hank ellen, és úgy éreztük, az igazságosság érdekében, meg kellett hallgatni az ő oldala a történetnek. Októberében, 1999, Darlene Martin és tagjai a Martin család elment Hank Hanegraaff és kérte őt, hogy válaszoljon néhány fontos kérdést. A következő egy részlet a küldött levelében Darlene Martinon Hank Hanegraaff: Mr. Hendrick Hanegraaff

CRI International
30.162 Tomas
Rancho Santa Margarita, CA 92.688

Kedves Hank,

Az elmúlt néhány hónapban néhány nyugtalanító kérdés merült fel a figyelmet, és szeretnénk hallani a választ, hogy mi vonatkozik. A mi oka írás kettős: először is, mi folyamatosan megkérdőjelezte az emberek figyelembe véve az alábbi állításokat, és azt szeretné, ha tud válaszolni rájuk, másodszor, mivel a család Dr. Walter Martin, alapítója és elnöke, a keresztény Kutató Intézet és a "The Bible Answer Man" rádió minisztérium, hogy van egy komoly érdeke, hogy az ő neve, és kik jár vele. Kérjük vegye figyelembe vette a fáradságot, hogy válaszoljon ezekre a fontos kérdésekre.

Az egymás mellett összehasonlítani persze, Memory Dynamics, a Harry Lorayne könyve, a The Memory Book, (1974) kiderül, sok hasonlóságot mutat. A tartalom a Peg Chart különösen egy részét a két alapító működik, úgy tűnik, szinte azonos. , Hogy megértsük, hogy Harry Lorayne munkája tette közzé régen Memory Dinamika. Kérjük, ismertesse, miért során szinte teljesen megegyezik a The Memory Book.

Az egymás mellett összehasonlítani könyv, személyes tanúja Képzés, Dr. D. James Kennedy Evangelism robbanás, (harmadik kiadás, 1982) kiderül, sok hasonlóságot mutat. Újra, megértjük, hogy dr Kennedy munkája előtt közzétett személyes tanúja Training. Miért van a két ennyire hasonló kurzusok? Ezen túlmenően, Dr. Kennedy elmondta, hogy ő nem kapsz használatának engedélyezését Evangelizáció robbanás. Szeretnénk őszintén kíváncsi oldaladon ezt.

Hank, amikor Walter meghalt, nem volt anyag a CRI, ami az övé. Ezek állt levelezés kép, reel-to-tárcsás szalagok, scrapbooks, valamint az egyéb cikkek. Paul Young már sikerült megtalálni az alábbi elemek valamelyikét? Már említettem, hogy Kevin kapnánk vissza hozzánk néhány hét után a keresést. Többen jelezték, hogy tanúja volt, hogy ezeket a tételeket "kidobják" a szemétbe, a CRI. Paul Kevin biztos nem ez volt a helyzet. Kérjük, ossza meg velünk, mit sikerült elérni.

Sokan megközelíteni minket, hogy személyes tapasztalatait CRI az évek során. Több is szorosan együttműködött Ön számára, napról-napra alapon. Sajnos, szerintük ezek a tapasztalatok nem voltak kedvezőek. Rendkívül zavaró, hogy hallja a történeteiket a személyes viselkedése velük szemben. Azt állították, voltál verbálisan meglehetősen sértő, hogy csúf használt nyelvet, és emiatt "jeleneteket" nem megfelelő a keresztény munkahelyen. Talán az egyik személy, aki ilyen vádakat lehet utasítani, de sokan ugyanazt a hangot tapasztalatait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A keresztény "vezér", aki nyilvánosan kijelentette, hogy a nyelvet kell ellenőrizni, mit válaszol ezeket az állításokat?

Darlene, maga is tapasztalt néhány ilyen első kézből, Hank, a lány utolsó igazgatósági ülésen. A lány meglepődött és megsérült az a hozzáállás neki. Akkor úgy tűnt, hogy zavarja valami, és megkapta, amit a legjobban a "hideg váll", méghozzá egy férfi, akit úgy egy barát. Miért nem mondtad neki privát megközelítés szerint a Szentírás mintha sértőnek érezte, valami, amit csinált ahelyett, hogy viselkedsz így előtte a CRI Igazgatóság?

Hank, ez nem egy adott intézkedésről is vállalták, könnyedén. Ez egy nehéz és fájdalmas döntés születik a több mint 18 hónapos intenzív vizsgálat ezeket az állításokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy kapunk egy azonnali, írásos választ Öntől. Ez lehetne értékelni, ha közvetlenül a levelet Kevin és Jill, a minisztérium vezetői eleme a birtok Walter Martin. Szeretnénk Önnek, hogy ez a prioritás, Hank, és adja meg a választ november 15, 1999, mivel úgy véljük, hogy ez egy nagyon súlyos helyzet. Köszönjük, hogy időt, hogy válaszoljon kérdéseinkre.

Hank hajlandó válaszolni a kérdéseinkre. Ehelyett Darlene Martin írt egy rövid üzenetet, amelyben azt mondta a problémát õ vele alapult "őt megítélése, és nem a valóságot." Ezután azt mondta nekünk, ha szükséges válaszokat, meg kell beszélni, hogy annak tagjai és személyzete. Mi nem hiszem, ez volt vagy egy bibliai vagy tiszteletteljes választ, hogy az özvegy és gyermekei Walter Martin. Az igazság mindig a legjobb védekezés, és azt reméltük, Hank egyszerűen csak mondd meg az igazat.

Több hónap telt el, ezt követően (mi nem rohan, hogy bármit nyilvánosságra), amíg a reggel 6 április 2000. A riporter az LA Times nevű otthonunk, és megkért, közvetlenül a kérdést: "Igaz, a Martin család nem boldog vezetésével Hank Hanegraaff?" Nem tudtam hazudni, vagy közvetlenül, vagy mulasztás. Nem mentünk, hogy az LA Times, jöttek hozzánk.

Walter Martin özvegy kéri Hanegraaff Lemondás Los Angeles Times
Április 15, 2000 --
(excerpted)

Rokonok a néhai Walter Martin, alapítója a Rancho Santa Margarita-alapú Christian Research Institute, azt állítják, hogy Hank Hanegraaff kívül hagyta a szervezet küldetése debunking szokatlan vallási állítások. Ők követelve lemondását.

"Ő nem az az ember, úgy gondoltuk, hogy legyen, mondta Jill Martin Rische, Martin legidősebb lánya és végrehajtója birtokára. "Mi csak szeretnénk valaki felelős, aki folytatja a világos jövőképpel apám volt a CRI.

Ez az elképzelés, hogy egy vezető agytröszt amelynek középpontjában az evangelizációs, már floundered szerint Rische, 42, aki él, St. Paul, Minnesota
Ehelyett ő azt állítja, Hanegraaff használta a nonprofit CRI a fórum, hogy eladja a könyveit, és elősegíti a két for-profit szervezetek számára. Azt is mondta, Hanegraaff még nem tért vissza az apja néhány személyes holmiját, és azt állítja, ő rosszul kezelt személyzettel CRI.

"A Biblia Válasz embernek szüksége van a pozitív példát a bibliai elszámoltathatóság mondta Rische. "Ez nem a helyzet Hank Hanegraaff, és a CRI jobban ki anélkül, hogy negatív hírhedtté Hank generál."

Kurt Van Gorden, most misszió igazgatója Jude 3 képviseletek Victorville kaliforniai szerint a gond az, nagyobb, mint a pénz és a hűség Martin. Van Gorden egyike volt azoknak a korábbi alkalmazott, aki ott volt 1989-ben, amikor a palástot vezetés áthelyezve Martinon Hanegraaff.

Van Gorden azt mondta, nagyon csüggedt a Hanegraaff irányításával és a nyilvános scuffles a vezető vallási műsorszolgáltatók.
"CRI ma megy más irányba, mint az eredeti célt," Van Gorden mondta. "Kívánom, hogy CRI vagy a Biblia Válasz Man programmal tenné, ha kevesebbet támadó a keresztények és több vizsgálat és evangelizáció a kultuszok."

Behind the Scenes

Amikor apám meghalt 1989-ben egészen hirtelen, és a hatás a mi család pusztító. Bárki, aki elvesztett valakit kedves nekik tudja, mennyire borzalmas a bánat van, és hogyan rontja a döntéshozatali folyamatban. Néha azt is eltarthat évvel ezelőtt az emberek gyógyítására elég belsejében rendesen működik. . . Néhány soha vissza belőle. Az apám meghalt megnevezése nélkül a későbbi keresztény Kutatóintézet és a "The Bible Answer Man rádióműsort, ellentétben azzal, amit mondtak a halálának időpontjában, Hank Hanegraaff soha nem volt" válogatott "Walter Martin. Darlene Martin frissen megözvegyült asszony, a veszélyeztetett és bizalmon alapuló, és voltak olyanok, akik körülötte vette teljes mértékben használják ki ezt a bizalmat. A következő szöveggel Darlene teljes nyilatkozatát vett a Los Angeles Times, április 30, 2000:

Hanegraaff nem volt "válogatott"

* A cikk elolvasása után "Casting Stones" (április 15), írok, hogy számos kérdést tisztázni.
Először is, a férjem, Walter Martin, soha! "Válogatott" valaki sikeres legyen vele Christian Research Institute és a "The Bible Answer Man" rádiós műsor.

Ez az állítás adta nekem valaki Azt hittem, a bizalom, ahogy közeledett a pulpitusról a férjem megemlékezést .*
Elolvastam az első idő-közben hangosan előtt álló 1500 fő. Ez elvitt én teljesen váratlanul, és engem nagyon kellemetlen helyzetbe. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy most bocsánatot kérni, amely lehetővé teszi ezt a kijelentést állni oly sok év.
Abban az időben a férjem halála után, azt hittem, Hank Hanegraaff ember volt Isten tudott penész egy erős keresztény vezető, aki játszhatna pozitív szerepet tölt be vezető CRI. I. támogatta őt hűségesen hat évvel ezelőtt azért jöttem, hogy nem volt az az ember, azt hittem, hogy legyen.
Másodszor, az egyik család fő kifogása Hanegraaff folyamatos irányításra van a rossz bánásmód miatt fickó keresztények. Ő hagyott nyomot a sebesült embert a háta mögött, mivel a átvételével CRI 1989-ben. A tanúvallomások ellene közé tartoznak, akik az ő "jobb" emberek, akik szorosan együttműködtek vele.

Hanegraaff kérte ismételten elszámoltathatóság más keresztény vezetők és felelősségre kell magát.

Darlene MARTIN
San Juan Capistrano

* (ed. jegyzet - ezt az állítást hozzá Darlene Martin beszédet, miközben ő a könyvtárban az egyházi tartományon kívül esik a kamerával szalagra a szolgáltatást.)

A történet mögött Memorial Service is szomorú, de az igazság kedvéért meg kell mondani. Hank Hanegraaff nagy segítséget jelentett, hogy Martin Darlene, amikor apám meghalt. Ő tett intézkedéseket a Memorial Service, üzent a média, és általában tele szükség a mi családunk is, hogy valaki, hogy koordinálja a dolgokat. Mivel apám bérelte neki marketing célokra, mintha az ideális személy foglalkozik a média. Darlene hálás volt a segítségért és támogatás abban az időben. Amellett, hogy Hank jelenléte, Everett Jacobson, a nagybátyám és a CRI vezetőségi tagja, részt vett orchestrating dolgot ", a színfalak mögött". Mi nem találtuk meg évekkel később, hogy Everett Jacobson és Hank Hanegraaff volt egy "zárt ajtó" CRI ülést követő napon belül, apám halála, majd az eredményt az ülés-CRI szerint a tanács tagja az időben volt elnevezésére Hank Hanegraaff vezérigazgatójaként Christian Research Institute. Azt kérjük Hank most: Kérjük, az igazolást arról, hogy Walter Martin téged választott, mint utódját. Azt nem említette, hogy a felesége, gyermekei, testvére, a fedélzeten, illetve a legközelebbi barátok. Soha nem hirdette ki magán-vagy állami * * halála előtt. Még csak azt követően * * Walter Martin halott volt, hogy ezt az állítást tenni.

Kérjük, adja meg a jegyzőkönyvet a CRI igazgatósági ülés után közvetlenül apám halála, amelyben a vezérigazgató helyzetét vitatták meg és szavazzák meg.

Miért fontos ez a kérdés az öröklési olyan fontos? Hisz ez az integritását. Ha Hank Hanegraaff személyes "munka" a gyanúsított számára, ha a viselkedése kétségbe vonja sok tanú, mint amit az ő állításuk szerint CRI? Úgy véljük, ez az állítás is meg kell gondosan megvizsgálták.

Az éjszaka az apám megemlékezést, mint Darlene Martin közeledett a szónoki emelvény, Everett * Jacobson és Hank Hanegraaff feltartóztatott neki. Azt javasolták, hogy néhány további dolgot egészül ki beszédében. " . . annak érdekében, hogy a zökkenőmentes átmenetet. "szó nem regisztrálta magát abban az időben, mint a legtöbb dolog, ha nem éppen most temette egy szerettük huszonnégy órával korábban. Darlene, amikor jött a végén az ő nyilatkozatai és elkezdtem olvasni az új mondatot, ő volt képedve. Ott állt, előtte az 1500 ember, jelezve, Hank Hanegraaff volt az új ember a CRI. Csak annyit tudott gondolni, mint olvasott volt: "Walt soha nem mondta ezt."

* (ed. jegyzet - Darlene Márton beszéde volt "edited", miközben ő volt a könyvtárban a templom előtt hagyta, hogy részt vegyenek a Memorial Service. Megtörtént a tartományon kívül esik a kamerával szalagra a szolgáltatást.)

A következő megállapítások bővült vége Darlene címe: "Walt és gyakran beszéltem arról, hogy ki vette volna át neki a CRI ha az Úr is, hogy valaha is vigyük haza. Tavaly október óta, Walter felkérte Hank Hanegraaff vele dolgozni, és az, hogy ember. Kicsit sem tudjuk, hogy ilyen hamar eljön. Hank, de az az ember, hogy Walter akart vezetni CRI, és örökké hálás vagyok ennek az embernek, a felemelő, amit tett értem az elmúlt néhány napban. Ő egy áldás, és én hálás vagyok neki és családjának.

Tudom, hogy az Úr meg fog áldani CRI, és hogy a minisztérium fog virágozni alatt Hank felé. Köszönetet mondok az Úrnak érte és a CRI, és az összes személyzet fog folytatni, még a közepén Walt távollétében. És én csak dicsérni az Urat érte. Még egyszer köszönöm. "

Miért teszi ezt Darlene Martin állni oly sok év alatt? Miért tette támogatást Hank? Abban az időben, ő azt hitte, ember volt következetes, és remélte (és tartott remélve) Isten is penész őt egy erős vezető. Bízott Everett Jacobson és Hank Hanegraaff. Ő volt bánat-sújtotta, kimerült, és nem érzi a lehetőségük, hogy egy ilyen nyomatékos kérdés. Nem ismered a "zárt ajtó" ülés vagy az állítást, hogy a teljes panzió szavazni a vezérigazgatói pozícióját CRI soha nem történt meg, csak évekkel később. Ezen kívül több férfi közeledett Darlene és a CRI tanács után apám halála, amely szerint minden Walter Martin felvette őket utódja, és félt a mindent nyilvánosságnak harc a CRI.

De Hank az ember a tisztesség, hogy apám hitt neki, hogy legyen, vagy jött a CRI szerint fondorlat? Ha Walter Martin volna be az összes bizonyítékot, vajon van bérelt Hank?

Fondorlat?

Hank Hanegraaff és Walter Martin sohasem voltak közeli barátok. A legjobb esetben is voltak közeli ismerősei. Az apám volt, meleg, bizakodó személy, s az emberek gyakran meghívott az otthonába. Először ismerkedett meg, amikor Hank kért tőle tanácsot felesége, Kathy, aki akkor részt vett egy kultusz. Hank egy karizmatikus személy, sok jó minőségű, és az apám mindig is látta, hogy a jó emberek. Ő volt ragadtatva Hank memóriája és mit kell tekinteni a kiváló memória Memory során Dynamics Hank azt állította, fejleszteni. Ő is érdekelt, hogy Hank személyes tanúja betanító megint valami gondolta Hank fejleszteni. Azt mondta, tetszett Hank és a munkáját, és azt bérbeadása neki adománygyűjtés céljából, azaz marketing. Megemlítette, ezt többször különböző családtagjainak és közeli barátainak, és egyszer sem mondani semmit arról névadási őt utódjául.

Nem volt addig, amíg Hank volt a CRI több mint egy évvel apám halála, hogy a pletykákat Hank és a "munka" kezdett felszínre. Azt kérjük Hank válaszolni most mi volt hajlandó válaszolni nekünk tavaly: Miért van az Ön személyes tanúja edzés során annyira hasonlít a D. James Kennedy Evangelizáció robbanás?

Miért mondta az emberek Dr. Kennedy adtam engedélyt, hogy használja az ő munkája? Dr. Kennedy elmondta, hogy nem vagyunk jogosultak használni a munkáját.

Miért eladta ezt a munkát, mint a saját több, mint tíz évben?

Miért van a Memory Dynamics persze annyira hasonlít Harry Lorayne The Memory Book memória tanfolyamon?

Miért eladta ezt a munkát, mint a saját több, mint tíz évben?

Miért megtagadják a választ tiszteletreméltó testvéreink a Krisztusban, aki eljött hozzád e ugyanazokat a kérdéseket?

Az alábbi példák szemléltetik is aggodalommal figyeljük Hank "munka":

X. Az evangélium bemutatása

(Excerpted tól Összehasonlítás Robert M. Bowman, Jr., 1998 edition)

Most viszont, hogy a minta párbeszédek található EE és a PWT modellek bemutatása, mint az evangéliumot. Ne feledje, hogy korábban már megállapították, hogy a keret két bemutatók azonos. Ez azt jelenti, hogy ha a két könyvet használ hasonló vagy azonos szövegezést, ezt a tényt nagyobb jelentőséget, mint ha az alapvető szerkezete az előadásokat tartottak különböző.

Evangelizáció Robbanás ellenfél Witness Személyi edzés

Evangelizáció ROBBANÁS A
általi D. James Kennedy

Személyes tanúja KÉPZÉS
by Hank Hanegraaff

Kennedy ezután a láthatás otthonában, aki meglátogatta a templomot, ő maga vezeti be, adja az egyház nevét, és bevezet két társa, egy nő és egy férfi (EE, 24).

Motring megy láthatás az otthoni annak, aki meglátogatta a templomot, ő vezeti be magát, és két társa (egy nő és egy férfi), és adja az egyház neve (PWT, 3).

Kennedy megtöri a jeget által észrevette egy festmény (24). "We will ... keresés a szoba néhány utalás az ő érdeke. A festmény ... ... trófeák ... "(51).

"Ahogy írja, és a helyet, mi keressük tételek érdekes, talán egy portré, trófea, vagy díj adományozása." (3)

"Hogyan történhet meg, hogy vegyenek részt templomba?" (25).

"Earl, hogyan Mégis, hogy látogassa meg a templom?" (4)

"Hogy tetszett a szolgáltatást?" (25) "Honnan élvezni a szolgáltatást?" (52)

"Hogyan élvezni a szolgáltatást?" (4)

"Az emberek úgy tűnt, barátságos és tett minket otthon érezzék magukat. Az éneklés csak csodálatos. "(25)

"A zene fantasztikus volt, és a nép érezzük igazán szívesen." (4)

"Tudod, sokan említették nekem, hogy érzik, valami más, a mi templom ...." (26)

"Talán azért van észrevesz valami különleges a szolgáltatás és az emberek gyülekezetünk ...." (4)

"Testimony" C vagy az egyház, vagy egy személyes vallomást (26).

"Testimony" C személyes vallomása (4).

"Azt is reméli, de nem tudják biztosan, hogy menne a mennybe .... És te, Mrs. Tucker? "(26)

"... Az Istennel való kapcsolatom tesz engem arról, hogy ... fogok élni vele a mennyben örökké. Mi lenne ha Earl .... "(4)

"Azért jöttél, hogy a helyet a lelki életben, ahol biztosan tudhatjuk, hogy ha meghalnál ma már menne a mennybe?" (26)

"Van-e a kapcsolatot Istennel, hogy benne lesz a mennybe megy, ha meghalsz?" (5)

"Miért, nem hiszem, bárki tud igazán tudom." (26)

"Nem igazán. Nem hiszem, bárki lehet biztos. "(5)

"Én is megtanultam, hogy ez volt az oka a Biblia íródott ...", hogy tudhatjátok, hogy ti, örök élete legyen "(26).

"Éppen ezért a Biblia íródott. Ez volt megírni, akkor tudjuk, hogyan kell ... biztos, hogy élni fog vele, mikor hal meg örökre "(5).

Szeretnél számomra, hogy ossza meg, hogyan csináltam, hogy a felfedezés és hogyan tudja is? "Igen, kérem." (27)

"Hadd megosztani veletek, hogyan jöttem, hogy ezt a biztosítékot, és hogyan volna ez is?" Please do. "(5)

"Mielőtt kapok bele, hadd kérdezzek egy másik kérdés ...." (27)

"Before I do that, I'd like to get a rálátást ad még egy kérdés, ha nem vagyok." (5)

"Tegyük fel, hogy meghalnál ma este, és állni Isten előtt, és ő volt mondani neked:" Miért engedi az én mennybe? " Mit mondanál? "(27)

"Én is érdekelne, mit gondol a felvételi követelményeket, hogy bárki is kap a mennybe van." (59) "Mit mondanál Isten követelmények érted-hoz kap a mennybe?" (5)

"És megpróbálok annyira lehet jó, tudom, hogyan." (27)

"... Próbáltam tartani a tízparancsolatot" (18). "Nos, azt hiszem, hogy úgy él a jó élet, hogy jó ember, segít a rászorulókon, tartani a Tízparancsolatot ..." (5).

A Memory Book ellenfél Memory Dynamics Az a szomorú igazság az, hogy apám, aki megvetette plágium bármilyen alakban vagy formában, végül bérbeadása olyan ember, akinek a "munka" volt kérdéses. Walter Martin egyszerűen nem ismerik ezeket a zavaró hasonlóságot mutat más emberek munkáját és ha volt is, volt meg neki a bérelt Hank Hanegraaff? Ismét. . . ez a kérdés az integritását. Vagy Hank "kölcsönvett" más emberek munkájának, vagy nem. Mivel az alapos vizsgálat Hank személyes tanúja Training and Memory Dynamics mentek keresztül, ez nagyon könnyű bizonyítani vagy cáfolni.

Most kérni Hank, még egyszer: Te vagy az ugye nem használja mások munkájának az hozza létre a programokat?

Hogyan lehet a kereslet elszámoltathatósága a többieknek, ha megtagadják a felelősséggel?

A Trail of Wounded People. . . .

Az összes alábbi nép hírnevének integritását. Sokan még mindig részt vesz bocsánatkérő minisztériumok szerte az Egyesült Államokban.

Craig Nelson, a
Volt CRI Radio Osztály vezetője

Címzett: Az Igazgatóság a keresztény Research Institute

Kénytelen vagyok írni még egyszer. Ha emlékszel én voltam azon kevesek egyike, akik írtam neked júniusában 1990.
E levél után írt, hogy sok-sok órányi interjút olyan emberekkel, mint például: Ken Samples, Craig Hawkins, Rob Bowman, Dan Schlesinger, Tony Horpel, Bill Seaver, Stuart Orr, Dennis Green, Brad Sparks, Mark Hoover, Lillian Stock, Robert Velarde , Mike Stephens, többek között. . . Több ilyen ember úgy hívják őket az Isten szolgál a CRI. Õk azt mondta, hogy hajlandó tenni, és nem teszi, sok áldozatot annak érdekében, hogy ott dolgozzon. És mégis, Hank azt mondta, ezeket a nagyon ugyanazok az emberek voltak az "ellenség" az ő szolgálatát. Voltak öntelt, puffadt fel, és arra gondolt többre magukat, mint amennyit kellene. Ezek a személyek kerültek ki a "pusztítani", és megtagadta az ő "Isten adott hatóság".

A minta kezdett formát ölteni teljesen vissza 1989-ben és 1990 elején. Én is része volt a átirányítási hogy Hank volt a tervezettnél. Az NRB-egyezmény január 1990 (i) Tony Horpel és én "eladott" álma Hank látás. To Forever "javítani" a minisztérium által CRI átalakításnak azt Hank's Dream. Hank azt mondta, hogy előmozdítja Dr. Martin munkáját. És bizonyos értelemben ő is úgy vélte, hogy igazán.
(i) Tony Horpel bízott bennem, hogy azt mondta, hogy Hank. . . "Dr. Martin volt, ahogy a saját látás. . . szüksége volt rám, hogy a CRI [Hank], mint a New Visionary. . . ". Tony azt is mondta, hogy Hank úgy érezte, szükséges lépés vagy töltse be Dr. Martin cipő lényegében Dr. Martin legyen, és hogy Tony Hank próbálta meggyőzni, hogy nem kell csinálni. Ehelyett, Hank kell hasznosítani a forrásokat a személyzet. Szerint azonban Tony, Hank soha nem reagál a javaslatokra. Ehelyett, Hank mondta Tony Horpel, Dennis zöld és nekem, hogy ennek az elvégzéséhez az átalakításnak a "rendszeresen kényszerítve lemondását minden kutatási személyzet egy viszonylag rövid idő alatt." CRI, amelyből később a minisztérium egy személyben.

Amint azt levelemben június 6, 1990, egyik legrosszabb megjeleníti a Hank Hidden Agenda csak után jött a Bible Answer Man adás február elején a 1990. Hank, Craig Hawkins és én voltunk a levegőben ezen a napon együtt. Közvetlenül azután, hogy a program arra a következtetésre jutott hármunknak állt fel, hogy hagyja el a stúdiót. Motring dicséret kezdte Craig. Azt világosan megállapította, hogy Craig Dr. Márton nyilvánvaló állandó helyettesíti a napi program. Hank fejezte elsöprő félelem Craig tehetségek és ajándékok. Motring közölte vele, hogy számít, hogy Isten gondviselése, hogy kész Craig ez a rendkívül fontos szerepe, mint a Biblia új választ Ember és hogy reméli, hogy a dolgozó Craig hosszú évekig. Ezen a ponton Hank és otthagytam az irodája a mi rendszeres adás után felülvizsgálják.
Ahogy elértük a lépcsõ tetején, Craig Hawkins csak 10 vagy 12 lépés a hátunk mögött, Hank dugta átölelte a vállamat, hajolt csendesen magyarázni. . . "Craig Hawkins a farkas Báránybőrben, ő hatalmat éhes. . . Fogok megszabadulni tőle, amint csak lehetséges. Tudod, a feleségem Kathy már az ajándék belátás és azt mondja Craig arra, hogy elpusztítsa engem és a minisztérium itt. Azt akarja, semmi mást, mint hogy átvegye, és arra kényszerítik rám. He's got hír jön. . . Már ki innen! "Nem akartam hinni a fülemnek. . . Voltam döbbenve! Hirtelen úgy tűnt, mintha Hank úgy gondolta, hogy a hiszékeny bennem tudott létrehozni egy szövetséget, hogy támogassa a titkos terveket. Ő pontosan ugyanezt, Tony Horpel és Dennis Green.

Tony, Dennis és kezdtem kétségbe Hank és másoknak közötti konfliktus a kutatók és Hank adminisztratív személyzetet, valamint a nyilvánvaló illetlenség a reklám Hank személyes tanúja Training (PWT) / Memory Dynamic szemináriumok a napi adást.

(i) Dennis Green vált mértékben aggodalmát fejezi ki a teljes oldalas hirdetések Hank kellett helyezni a lapban. (i) Dennis Green, Tony és én szembe Horpel J-, majd a maga körül Hank Hank fizet a hirdető saját "nonprofit" Memory Dynamics cég CRI keresztül. Után továbbra is aggályokat fogalmazott meg a többiek (köztük Tim Folkers - amint azt levelemben vázolt június 6, 1990), Hank több biztosított bennünket arról, hogy ő már ezt a visszaélést a hatalma, mint elnök. És mégis továbbra is ezt többször is az elmúlt négy évben. Beleértve a könyvében, kereszténység válsága, amely szintén úgy tűnik, hogy a Memory Dynamics termék.
Ez volt ezen a ponton, hogy Hank hirtelen kezdett távolság magát tőlem. Ezt követően voltam ál. . . "Megjelent". Sosem voltam rúgva, vagy kénytelenek elhagyni bármilyen munkát, nem is beszélve, ahogy kénytelen voltam ki CRI.

Motring elmagyarázta nekem, hogy ő már keresett, hogy valaki segíteni nekem a rádió osztály. Szükség van az I. fejezte ki több alkalommal. Ami azt illeti, Hank találkozott Mike Stephens, akik részt vettek a Biblia osztály és aki már dolgozott az KBRT rádió. Motring elmagyarázta nekem, hogy Mike lenne bérelték fel, hogy az én asszisztense. Azt is kifejtette, hogy Mike teljes munkaidőben dolgoznak nagyon kevés pénz, amely lehetővé teszi számomra, hogy upgrade a stúdió, mint volt szükség. , És hogy Mike szereti a munkáját, CRI, és ez "nagyon lojális" a Hank. Mike ekkor bérelhetők. Csak. . . Mike was told it would be under the pretense of replacing me.

The second most devastating experience I endured at the hands of Hank and his staff would come just after Mike Stephens was hired, but before I was notified that I was to be released. The management staff was informed that a photographer was coming to work in order to take pictures of each of the department heads. These photos were to be used in the new CRI multi-color brochure. We were instructed to come to work dressed our best. I was really excited! With 8 or 9 staff members watching, it came time to set up and shoot the radio department. Ron Rhodes and I were told to sit down together as the photographer prepared the appropriate lighting and our best positioning. Just as the photographer was ready to shoot . . . Mike Stephens came in and told me that he had been informed that he was to sit in my place. I was totally taken by surprise! I said something to the affect of . . . “I'm certain Dennis wants the department head to be in this picture.” Dennis said “Yea, Craig is the right person.” “No” said Mike, he was just told to take my place. I looked around in amazement and said “what is going on here?” Suddenly J– spoke up and said . . . “Yes Craig, we want Mike in the photo.” It was so embarrassing, it was like a nightmare, my heart was pounding, I began to perspire, I just couldn't believe the humiliation in front of 8 or 9 people from the staff. I know it may not seem like a big deal, but I walked slowly down the hall to my office, sat down alone at my desk and began to cry. I must have cried for twenty minutes. By the time I got up the photo shoot was over, and I was heartbroken.

Within a day or two, Hank created a series of meetings where I was told by J– that CRI could no longer live up to Hank's promises of a full-time salary of around $50K a year. (This is an amount that (i) Dennis Green-overheard Hank promise to me directly. Hank also implied directly to Dennis Green that I would make around the fifty thousand @ dollar range as well. (i) Tony Horpel was told that he could expect, with video and seminar income, to earn between $70-80K a year.) I now believe that Hank was making promises to Dennis, Tony and me, that he never intended to keep! Promises that would buy our support.

Over the course of just a couple of days J– would direct Mike Stephens to inform me that I was being released through a “change of employment” agreement. This is something that I never agreed to.

During one of the last of these meetings I was called into Hank's office. There sat J–, Mike and Hank. This meeting was the single most devastating of any of my encounters with Hank. I was humiliated, berated and out-right lied to. In affect, Hank was trying to enrage me in order for me to leave on my own. But it didn't work. Therefore, Mike was forced to deliver the so called “change of employment” form to me. I refused to sign such a form.

Based on my own direct experiences and the reports of many others, I was forced to go through the following abuses and acts of vengeance over four years ago: I was characterized as a money hungry disgruntled employee . . . but I let it go.

Many lies were told about me and my motives . . . but I let it go.

I was slandered behind my back to two of my best friends injuring those friendships . . . but I let it go.

I was forced out of CRI without notice or cause . . . I but I let it go.

I apologized to Hank for reacting in anger to his abuse, only to have it used against me . . . but I let it go.

I wrote to you, the CRI board with my great concerns and yet was ignored . . . but I let it go.

It was even implied that I may suffer from delusions because of having a sister who is mentally ill . . . But, I even let that go!!!

I let a lot . . . GO . . . back in 1990. But after hearing the testimony of more than 20 people from different backgrounds tell their personal stories of abuse, authoritarian rule, lying and distortions of truth as well as what appears to be pathological behavior and manipulation by Mr. Hanegraaff, your president! It was this that motivated me to, once again, contact you. This time, I will not simply . . . “Let it Go!!!”
As was requested of me, I am totally committed to participate with the group for accountability for CRI. I'm certain that you have all been informed as to the meeting that Hank was invited to on April 17, 1994. As Chuck Smith has said many times, when a small group of focused Christian men and women gather to pray and seek God, miracles do happen!

The name of the Lord Jesus Christ has been dragged through the mud long enough! It is time for the Board to take action! Your duplicity as the board of CRI only serves to prove that you too are culpable. It is indefensible to cover up the problem of Hank's leadership and personal agenda by using the name of Christ and blaming Satan as foe which serves to provide Hank with a line of defense!
There is also some serious question as to what Dr. Martin's intended role for Hank Hanegraaff was supposed to be upon his passing. Dr. Martin wanted to see CRI expand into the future, that is certain. But many people have suggested that Dr. Martin only wanted Hank to work in the area of development and administration. Never to become the new “Bible Answer Man” nor the senior president over research. Hank was never formally considered the acting president while Dr. Martin was still alive. Did the board approve Hank's position before or after Hank assumed this new and very significant role and title? Did the board elect Hank president or Not?
So many people have come forward to testify to Hank's inappropriate and suspect behavior, that there is no question . . . You must take action! The scripture is very clear. Go to the brother who has offended you alone first. If he refuses to hear you, take two or three witnesses. If he still refuses, take to him to the Church. Still refusing we are to expose him Publicly 1 We are to treat him as a non-believer!

I do believe with all of my heart that I have followed the prescribed method as is outlined in Matthew 18. 1 went to Hank alone. Met with Hank, J– and Mike. Wrote to you, the Board of CRI. I have waited for over four years before taking any further action. And now, it's time to go to the Church at Large . . . Including CRI's constituents. More than anything, I want to see the vision of Dr. Martin re-established at the Christian Research Institute!

Let me tell you what most all of the people that I have interviewed have insisted that Dr. Martin Did Not wish to see happen upon his passing. CRI to become a tool of Memory Dynamics, Inc. selling Personal Witness Training seminars and materials through CRI for Hank's financial benefit.

CRT to become a clearing house and marketing tool that would make Hank wealthy, as he now is. Living a life of Luxury. Houses, Cars, Golf Memberships . . . all on contributions using Donors' Money! I wonder how donors will react when they are informed?

A house in the single most exclusive residential community in Orange County, Coto de Caza !!!

Hank to use CRI volunteers who believed they were volunteering for CRI, but were actually doing volunteer work for Hank's Memory Dynamics / Profit based Company!!!

An immediate and significant salary increase given to Hank, by Hank, within a week of Dr. Martin's death.

CRI to force Craig Hawkins out of the organization. The only person Dr. Martin ever publicly endorsed and intended to carry on the “Bible Answer Man” broadcast in his own place. A person theologically qualified and groomed for that very position. It's no wonder Craig rejected Hank's self-appointed rule and position of control.

CRI to “plot” to “get rid of” all the research staff that wouldn't blindly follow Hank's wishes.

CRI to regularly abuse, humiliate, financially ruin, and emotionally destroy it's staff.

CRI to become less and less concerned with research. Can you imagine Dr. Martin saying, “. . . all of the primary research is now completed, all we need to do is market it better. . . .” This was actually said by Hank to me personally, and (just recently reported) said by Hank to others.

I can almost hear Dr. Martin saying 'What in heavens name has Hank done to CRI
If Hank is a Christian, he must be called to an account for his many abuses of authority. Technically, only you, The Board of Trustees can bring this about!!!

Please feel free to contact me individually if you wish. If you'd like me to meet with you collectively, I would welcome such a request. I will be available after the May 9th meeting of the Board of Trustees of Simon Greenleaf University. Please call me at the number listed below.

Sincerely Yours in Christ,
Craig Nelson

: Dan R. Schlessinger,
Former CRI Research Department Coordinator

Dear CRI Board Members:

Some of you may remember me from my employment there at CRI between 1985 to 1989. I worked as the Building Campaign Manager, Research Consultant, and finally as the Research Department Coordinator. My time and involvement, while there at CRI, was the highlight of my ministerial experience. In fact, I believed so strongly in the mission and ministry of Walter Martin, I had hoped to continue there until my retirement.

Needless to say, things changed for me shortly after Hank Hanegraaff came to CRI. My understanding regarding his coming on board CRI was that he would be functioning in an executive administrative capacity. However, soon after Walter Martin died, Hank assumed the role of president of CRI. At first there was little discussion regarding Hank's new role, but questions regarding his position, agenda, and qualifications began to be raised by a number of people not only from the research department but other departments as well.
The following report details the evolution of the events surrounding my final two-months at CRI, the eventual “trial” for my “crimes”, and my forced resignation from the ministry. What I am about to share actually happened. I'm not fabricating a story because I am a disgruntled former employee. Neither do I seek revenge or personal vindication in order to hurt Hank Hanegraaff or the ministry of CRI.

I am fully at peace with God regarding my sharing this information with you. So, whatever happens as a result of this report, I am prepared to take full responsibility before the Lord.

Please understand also, I share the following with you out of a deep sense of love and compassion for the ministry of CRI- I'm concerned that you are aware of what has happened in the past with regard to me (and many others), and more importantly, what is happening presently within the walls of CRI. With that in mind, I present to you, as a matter of record, the following report.

As I stated above, I held the position of Research Department Coordinator previous to my departing CRI. Given the fact that I held a responsible position at CRI, and not wanting to perpetuate rumor or misinformation regarding Hank's position or agenda, I refrained from addressing questions or giving my own personal opinions to those coming to me with concerns. However, questions kept coming from individuals pulling me aside or coming to my office regarding Hank's qualifications, etc. After several weeks of this, I began to see there was much greater concern on all levels of ministry (never mind my own personal questions and opinions) than I first suspected.
Eventually the number of individuals expressing their concerns rose to a point where I knew I had to take what I heard and felt myself, to the Research Department Executive Committee (which I chaired) to ask for their counsel and direction.

he Executive Committee advised me to go directly to Hank and share with him all that had happened the previous couple of weeks. I immediately went to Hank (J– was there also) and began to share the aforementioned concerns. Hank got very upset, raising his voice at me, asking what right I had to question his credentials. He then questioned my background and education (though at that time I had a Master's degree), and insisted he could “debate with the best there was” on the subject of Creation/Evolution and other issues, and that he “memorized all of Walter Martin's tapes and read over sixteen books on the New Age Movement.” (When questioning his lack of a formal education, Hank responded by saying I was arrogant and prideful to even bring up the subject.” )

Hank then insisted that I name the individuals who raised questions regarding his position and other concerns. I felt very uncomfortable in doing so and asked that they remain unknown until a later date. Hank insisted again that I name names and so I gave him an example regarding one individual, sharing briefly his concern. (I realize now I probably should not have mentioned this person but, as was the case in most instances, Hank had a rather forceful and manipulative way of getting what he wanted.) After an hour or so, Hank asked me to leave and said that he would call me back to his office later that morning.

About 11:30 that morning, Hank called me back to his office and I was told that I had misrepresented people, was a divisive person, and that I had undermined his position and authority by not going to him first or encouraging others to go directly to him with their concerns. I agreed that I should have encouraged others to go to him (though most people were in positions where they felt very uncomfortable bringing these kind of concerns to him personally) but that I was definitely not guilty of causing division or undermining him.

Once again about mid-afternoon of the same day I was called back into Hank's office this time to be told that several individuals recommended dismissing me because of my “attitude problems.” Hank told me that he was told that I had a long history of divisiveness and failed to submit to those whom I was accountable to. In spite of all these allegations, Hank stated he was willing to “give me another chance to make it work” and therefore allowed me to continue on with CRI.

About a week later I scheduled a Research Department meeting where most of the research staff were present. One of the items on the agenda pertained to questions regarding the upcoming Board meeting. (I was told explicitly in a previous meeting with J–, to communicate to the research staff not to “pull board members aside to discuss daily operations, problems or concerns regarding the ministry.” Moreover, J– said Board members were coming expressly for the board meeting only and that it was not proper protocol to involve them in the internal affairs of the research department or any other department for that matter.) In our research department meeting, I communicated to the staff exactly what I was supposed to regarding board members. Someone responded by asking how many Board members were presently with CRI and who were they. Someone stated “three or four.” I said that was correct and that there was another individual presently being considered. I was asked whether I knew anything about him and I stated that I knew only that he was a close friend of Hank's and that he had completed Hank's memory training seminar. Following my statement several research staff made flippant remarks including E– who stated “God forbid that he be a theologian.”

Immediately after the meeting R– came to my office and stated that “I blew it again.” He accused me of undermining the leadership of CRI this time by questioning the “credentials” of a potentially new board member and further by questioning Hank's selection of this individual. I responded by saying that I intimated no such thing and no one present at the meeting understood me that way. Because I felt R– was so off base, I went to every individual who attended the meeting and asked them whether they misunderstood my comments regarding the candidate for position of Board member. Without exception, not one staff member said they understood my “comments” as undermining or questioning Hank's selection of a new board member.

I went back to R– and stated that I thought he overreacted and that I was fully exonerated from these false charges. Apparently, R– thought otherwise. He called Hank over the weekend and communicated his “concerns” about me and the remarks I made at the staff meeting.

Monday morning I was again called into Hank's office. With Hank were R– and J–. Hank confronted me with the things R– had accused me of and within a few minutes found myself in a heated discussion with Hank and a shouting match with R–. Our meeting was interrupted because of the scheduled Monday morning prayer time and so we were to meet again after lunch.
I was sickened at what I was accused of to the point where my stomach was in knots. I went on my lunch break and just sat in my car, prayed, and tried to relax – I couldn't eat I was so upset.

After about an hour or so, I went back to my office and waited for Hank to call me back in to his office. After several hours Hank still had not buzzed me to come to his office so I decided to ask his secretary if she knew whether Hank was available to speak with. She stated that he was in a meeting with R–, J–, and E– and that they had been in there since returning from lunch.
I knocked on Hank's door and was told that they resumed the meeting without me, to leave for a while, and that he (Hank) would call me back in as soon as they were finished.

About 45 minutes later, Hank called me back to the meeting. From that time on I was “hit” with every piece of so-called “dirty laundry” since I began with CRI. I was told not only was I guilty of undermining the leadership of the ministry, but my performance as research department coordinator was in question, and that my communication skills were “sub-standard.” I was told that I was basically a “square peg in a round hole.”

I argued vigorously that none of my performance evaluations (though not perfect) reflected their opinions. If fact, Leona Ross (former Administrator of CRI) gave me a performance evaluation based on both her's and the executive Committee's evaluations which was clearly satisfactory and above in many areas! Moreover, others in the research department not present at that meeting felt my communication skills (written and oral) were good and had I been given proper help (perhaps an assistant or secretary.) I would have been able to accomplish much more!

Interestingly, a few day's prior to this meeting, R– told me that he knew I loved research and would be content to be put in a room to do research because I was an “investigative type” and had an “ability to really pull out what others generally miss.”
While I freely admitted my writing skills needed improvement, I was never given the opportunity to improve while at CRI – I simply did not have the time to develop them due to research and administrative burdens.

After a couple of hours or so, Hank was interrupted by a phone call regarding his seminar tapes. He got up and left to take care of his business and finally came back to the meeting. He immediately stated that it would be in the best interest of CRI (and for me) to part company and go on my way. (I broke down and cried. ) He said he would do anything he could to make my departure smooth and as painless as possible and that he would be more than happy to write me a letter of recommendation. I was also told that I could pick up my books and other belongings later, not at that time. I left CRI that day devastated.

Having left CRI at such a quick notice left me somewhat baffled. I felt deeply that I certainly had something yet to offer the ministry. It wasn't easy to put four years of ministry at CRI and another fourteen years of counter-cult ministry prior to CRI on the shelf. Because of my phone counseling abilities, breath of knowledge on the cults, the occult and general apologetics (all of which had been praised by a number of research staff), I felt that I could help develop or assist in developing ways of expanding the department in areas needing more attention.

I put together a proposal and asked Hank if I could present it to him. He was quite open to my suggestions and in fact seemed to be elated with the idea! We met in his office a few days later where I shared my proposal. For the most part, Hank was in agreement with what I wanted to do. He said he wanted to think some things through and get back with me later.

As a result of this meeting, I was led to believe that there was a possibility of returning to CRI. In my excitement I began to share what Hank and I talked about with a few of my friends on the research staff asking them to pray with me in the matter. After a week or so, I began to inquire about Hank's decision regarding the proposal. Hank informed me that he would have to seek advise from B– (then candidate for the research coordinator position) and perhaps one other person as well.

About that time Hank was preparing for a trip to Hawaii and would not be returning until the following week. While he was away, I received a phone call from J– at my home in which she informed me that it was never Hank's intention to bring me back on in any capacity then or in the near future. She also stated that I was in jeopardy of loosing the second half of my severance pay due to my breaching our agreement that I not “arouse or stir up things” with other staff regarding my leaving CRI. J– accused me of rallying individuals for personal support and stirring up confusion among CRI staff regarding my departure and possible return. (However, as I mentioned above, the only two people I shared my “vision” with was C–. and R– who, incidently, wholly favored my return.)
I argued that I was not wrong in confiding with my friends and I did not “breech” our agreement. J– backed off though she said she had grave reservations regarding my actions.

At the end of the next week, I was finally able to make arrangements to pick up my books, files, and other belongings. When I arrived, everything had been packed for me in boxes. My instructions were to quietly pick my things up and leave as quickly as possible so as not to “disturb anyone” or anything at CRI.

The following Tuesday I spoke with Hank once again regarding my proposal. He stated that I was in error to think that he was going to bring me back on at that time or in the near future. Once again we exchanged words. It was quite obvious there would not be any ministry opportunities for me at CRI, this time, for good. Once again, I left CRI with a deep sense of loss.

Needless to say, the whole ordeal from the outset was very disturbing and left me in a state of depression and disillusionment. Because I confronted Hank with real concerns – not imagined – I was brought before a kangaroo court where I was “tried” or judged without due process; I was accused of being divisive; I was shouted at and attacked personally by the president of CRI; I was told that I was arrogant and prideful for raising questions regarding legitimate inquiries as to Hank's credentials; I was treated like a criminal; I was wrongly accused of being incompetent, insubordinate, and useless to the ministry of CRI.

My commitment to CRI and the things I accomplished while there (managing a building campaign which brought in 1.6 million dollars in gifts and pledges, the creation of “Table-talks” with Dr. Martin and the research staff, development of an Internship program, writing personal letters for Dr. Martin, doing primary research for Journal articles, writing book reviews and research papers, answering hundreds of research calls, presenting lengthy reports to the CRI Board, etc.,) hardly speak of a person without anything to offer to the ministry.

I am appalled that this kind of thing happened by Christians who were apparently thinking of themselves only. Because I was forced to resign from CRI, I (and my family) have had no unemployment benefits, no substantial income to speak of; we had to sell our home in Oceanside because we couldn't pay our mortgage payment; my wife had a miscarriage due to the stress and pressure related to my leaving CRI; and I have not been able to find related ministry employment other than those which expect us to raise our own financial support to work with their organization.

From the first time I was made aware of Hank Hanegraaff's possible involvement with CRI, I had personal reservations whether it would be in the best interest of CRI to bring him on except in an executive administrative capacity. It had been communicated to the research staff that he would function in this role. However, after Hank shared his own objectives in a company meeting, it became quite clear to me that he was going to “integrate” his own ministry (PWT) with CRI's ministry. At first, it seemed there might be some merit to what he was saying. However, in reality, what he was really saying was CRI would become his ministry. Indeed, since Dr. Martin's untimely death, that's exactly what it has become!

Along with the above, I offer the following observations regarding my personal concerns about the president of the largest and influential counter-cult ministry in the world: Hank has no formal education. One would think that a person holding the position of president of an apologetic and counter-cult ministry would possess at least a BA or MA degree in a field relevant to CRI's area of ministry. Though many in the research department hold BA or MA degrees, the credibility (both academic and spiritual) of CRI suffers when it's own president and leader lacks any formal education. This leads me to my second point.

Hank's depth of knowledge (to include his critical thinking abilities) on the cults, the occult, apologetics, and theology is lacking. This is evidenced by statements he has made to the research staff as well as the radio audience on BAM.

Hank consistently demonstrates conduct unbecoming of Christian leadership. When confronted by concerns, questions, or comments regarding his credentials or decision making, Hank exhibits anger, verbal outbursts, endless self-defense, manipulation of other's words and self-aggrandizement. These are not marks or characteristics of a sensitive, humble, Christian leader.

Következtetést

The ministry and mission of Christian Research Institute needs to continue the vision and mission of it's founder, the late Dr. Walter Martin. It should not be integrated with the ministry (or business) of Hank Hanegraaff.

The research department needs to return to the development of first-rate research department – a think-tank where researchers are free to write, publish, dialogue, and produce materials on the lay and scholarly level for the furtherance of the Gospel. Hank has, by-in-large, diluted or dissolved this objective by systematically disposing of researchers who have the capability of bringing this about.

CRI's president and director should have ample qualifications for such a position. He need's to be well-educated, have an extensive background (both practically and professionally) in counter-cult studies, apologetics, and theology, a deep sense of mission and calling to this kind of ministry, a mature walk with the Lord which exhibits humility and servitude, and a man of prayer.

Hank Hanegraaff is not an apologist, theologian, nor an expert on the cults or the occult. Hank Hanegraaff, in my opinion, is a lay evangelist pretending to be what he is not. He should be exercising those gifts God has bestowed on him in his respective field of ministry.

Hank Hanegraaff needs to be removed from the ministry of CRI. He should not be allowed to “pontificate” on matters of faith or doctrine as he is clearly unqualified to do so. Neither should he be allowed to perpetuate the wrongdoing he has brought on many others since my departure.

I ask you, the board of CRI, to review the above in an attitude of prayer and concern. I sincerely hope and pray you will look into these matters and take appropriate action. The future life and ministry of the Christian Research Institute demands that you take these matters seriously. I trust you will do what's best for the memory and ministry of Walter Martin. Especially remember, it is the Lord's ministry – He holds those of us in responsible positions directly accountable for the decisions we make.

Always in the Service of Christ,
Dan R. Schlesinger

Eliseo Giron,
Former CRI Translator

Dear brother,

I pray that this letter finds you well and rejoicing in the Lord. I am writing you a letter that I find most difficult to write. I'll start by saying that I have given CRI almost six years of good, solid service, not only helping Rich Poll with library materials, but also translating over 100 articles under your supervision. I have enjoyed every minute of the literally thousands of hours that I have spent as a translator and I believe that my work there has not been in vain because many Spanish speaking people have been helped. I have also been a staunch supporter of CRI and CRI Brazil although I am already retired and have limited resources. I am writing to you with certain concerns that I feel need to be expressed. And I am writing to you because I have known you all these years and have admired you and your untiring work as CRI International Coordinator, and hope that you will understand what my frustrations are. I have valued your friendship and consider you a dear brother in Christ. I trust that you will take what I have to say with understanding and Christian love.

I suppose it first began when Craig Hawkins was terminated at CRI. At the time, although I was surprised and saddened, I took it as an internal problem at CRI. However, when Robert Bowman was terminated, it really bothered me. I know it bothered you because of your demeanor when I asked you about his leaving. But again, I chose to overlook it as another internal problem. The resignation of Kenneth Samples, though, was of particular concern for me. I have the highest respect for Ken not only because he is an educator, a fellow teacher, a profession that I held for over thirty years, but also because of his skill as a researcher. I enjoyed translating his articles. His leaving CRI hurt me greatly. Even then, I chose to consider his resignation as none of my business, because being only a volunteer it really wasn't any of my business. All my frustrations and concerns, though, came to a culminating point at the insensitive and unloving way that CRI dropped the class at Newport Mesa Christian Center. It left me, along with hundreds of others deeply hurt. One Sunday we had a teacher, then the following Sundays there was no one to teach the class, The class was dropped much like a hot potato. It nearly destroyed the class. I thank the Lord that he heard our prayers and Ken Samples took the class over. Since then, though, Brad Sparks, Mary Cook, Rich Abanes and others have been dismissed from CRI. There must be something terribly wrong at CRI. I understand that there were some demonstrations at CRI on April 23 during the Book Fair because a listener referred to the demonstrations on a call to the BAM program.

I am completely bewildered and hurt. In view of the concerns which I have expressed to you, I find it very difficult to continue to support CRI, something that I never deemed possible, simply because of the legacy that Dr. Walter Martin left, not only in the wonderful research staff that he gathered, but also in the Bible class that meant so much to him. But when I see the research staff being dismantled, or so it seems, I cannot support CRI any longer. However, I will continue to support CRI Brazil because of your interest in the work there and the ministry of Paulo Romeiro. I covet your prayers and your counsel. I know that I will remember CRI, and you in particular in my prayers. May the Lord richly bless you and your family.

In Christ,
Eliseo

Anthony Horpel,
Former CRI Seminar Division / Video Department Head

To the CRI Board of Directors:

This letter is written by request from some twenty individuals who believe that Hank Hanegraaff is not qualified to lead CRI. I feel that in light of what they have testified combined with what I know to be true they appear to have a very good case.

I was recruited into CRI by Hank in late 1989 to develop a seminar division and a video department with equipment from my former business. The equipment was purchased from me by CRI for about $40,000. I agreed to take on this challenge contingent on a salary of $30,000 per year plus an opportunity to generate, additional income through book and tape sales made from these seminars. I had told Hank that I needed to earn around $70,000 a year. He indicated that that would be no problem since he had already done very well with Personal Witness Training. Hank said that I should be generating the income I needed in six to eight months. The seminar themes were to be based on PWT with Hank and ultimately with a team of outside speakers delivering them. Hank had no intention of using his CRI research staff as part of his speaking team because he felt they would not make good speakers. I saw almost immediately that there would be problems since the research staff would have been offended if Hank had sought outside staffing for CRI/PWT seminars. Because of this potential problem and the fact that Hank had never developed PWT enough to make it transferable, nothing ever got off the ground. This all became very apparent to me by April of '90.

I was never allowed to develop and schedule any seminars. The farthest I got was creating time lines based on ICR's materials and following through with a seminar previously scheduled in Wellsville, New York with Elliot Miller who was specifically requested. That seminar was a success for Wellsville but a bomb for CRI. CRI lost about $1500 in expenses. The blame shifted between Elliot Miller not being prepared enough professionally as a speaker and poor judgment for seminar location.

After the Wellsville fiasco, all seminar discussions stopped and Hank redirected my focus to producing a video brochure. I began to realize that the income from seminars would not materialize, at least at this point. Recognizing that, Hank assured me that I could probably learn and teach PWT with him or at least earn some income booking engagements for him. This never materialized either. It all seemed to be just a lot of talk. When pressed for any real commitments, Hank stalled and blamed the delays on Kathy.
Hank believed the researchers were conspiring against him. He commented about Paul Carden, Ken Samples and Craig Hawkins. How they were either useless or in the way and if they were gone he'd never miss them. On several occasions Hank had confided that he thought Craig Hawkins was not a team player. That he had an agenda of his own and was a threat. I recommended that he confront Craig with his differences. He never did.

While Hank was introducing PWT to CRI, there was a growing concern about the mixing of a for-profit operation (Memory Dynamics) with a non-profit organization (CRI). It appeared that Hank was using CRI staff on CRI time to prepare PWT materials. Promotions for PWT seminars were broadcast and printed on CRI time with CRI staff. Hank defended himself by stating that Tim was working it all out and that a solution was at hand. We were never privy to the “Solution”. There was definitely the appearance of a conflict of interest. Hank was also able to persuade CRI staff to volunteer to man his book tables when he gave his for-profit PWT seminars.

In May of '90 Hank had decided to travel to Brazil and evaluate CRI Brazil. His original intention was to end the financial support or at least slowly diminish it. He asked me to join him and gather up some video footage of Brazilian occultic and cultic activity, which I did. While in Brazil Hank outwardly expressed much compassion for the staff's effort. However, inwardly Hank had little compassion for the poverty level of the CRI staff. While there, he expressed that he resented buying lunch for the staff members after we had been out all morning visiting the cults (with their cars and expensive gasoline). If it were not for them we would have been completely helpless. Paulo Romeiro is a real trooper! He would do anything for the truth. Needless to say, Hank did not stop support to CRI Brazil, but he did begin to reduce support forcing Paulo to seek additional aid from aggressive seminar marketing.

After we returned from Brazil, my time was spent finishing the video brochure and creating another from the Brazilian footage. This program was used to help raise support for Brazil. I had nothing to do with the promotions of that program. It was shortly after we had returned from Brazil that the first “insurrection” to oust Hank exploded. You all are quite aware of what happened there. Hank told us that Craig Hawkins believed him to be possessed by demons. That seemed hard to believe but Hank is very convincing and since we had no reason to doubt we gave him the benefit. Besides he was the President. I stood by him through it all. However, in observing Hank over the last four years and listening to the complaints of mishandled employees, I began to wonder ;if the insurrection of 90 might really have been justified.

The Bible Answer Man became the “Hank Hanegraaff Hour”. His ego seemed to run out of control. Although he relied on the expertise of Ron and the others, he made numerous inexcusable blunders on the air. Hank is just not qualified for the role of Bible Answer Man. If the format were changed, then perhaps he might be. While his attacks on the Word Faith movement were justified, far too much time was dedicated to it. The other issues (the cults etc.) with which CRI dealt paled into insignificance. Hank was on a soapbox. The book, Christianity in Crisis was promoted on the air in a sensationalistic fashion as if Hank had a lot to gain by the sale of his book over the airwaves.

As the year drew to a close, Hank no longer seemed interested in me or in any capacity I could hold on the CRI staff. The promises of a larger income had faded away and $30,000 a year could not fulfill my financial obligations. On December 15, 1990 I gave Hank my notice. Hank said that he would subcontract me to do video work when needed. Video work was subcontracted but not with me. To the best of my knowledge, all the video gear still sits somewhere on the premises gathering dust.

Since I left CRI, I met with Hank once for dinner and talked with him once or twice on the phone. Every now and then I would drop by to say hello or use the video gear for a small project. Hank was always too busy to talk.

Over the past four years, I heard many stories from individuals who had also left CRI. Their observations of Hank and the way he ran CRI matched very closely to mine. But their stories were much more harsh. The question of Memory Dynamics and CRI as a conflict of interest seems to lie at the bottom of it all.

It is my opinion that Hank believes himself to be extremely honest and forthright. That he sees himself as an individual who has taken CRI on an incredible journey to prosperity. Because he has done this, and quite well I might add, he feels justified in generating income through Memory Dynamics at CRI's expense. That this somehow is the least CRI can do to pay him back. I don't think ethics has ever really entered his mind. He doesn't view himself as part of CRI. I think he sees CRI as a part of himself. He doesn't serve CRI; CRI serves him.

Üdvözlettel
Anthony Horpel